A Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások összlétszáma a kb. 350 főlágerben és közel 4 ezer melléklágerben időnként a 7 millió főt is elérte, ebből körülbelül 4,2 millió volt a külföldi (GUPVI) foglyok száma. Becslések szerint közel 1 millióra tehető a szovjet táborokban dolgoztatott magyar állampolgárok száma. 

IV. A szovjet munkatáborok kamrája

A magyar foglyok zöme a Donyec-medencei szénbányákban (Kelet-Ukrajna), a Krím-félszigeten és Odessza környékén, az Urálban, a Volga mentén, valamint Moszkva, Kijev és Minszk környékén végezte kényszermunkáját, de sokan kerültek a Kaukázusba is. A kamra első részében a kényszermunka helyeit láthatjuk. A szenes csille a Donyec-medence, ma is életveszélyes szénbányáit idézi. A kamra másik része a lágerek őrtornyokkal vigyázott, szögesdrót mögé zárt belső világát jeleníti meg. Zsúfolt barakkok, állandó éhezés, tetvek, poloskák, járványok és halál.