Keresés űrlap

Akiállítása

A pokol bugyrai…

„Málenkij robot”-
Kényszermunka a Szovjetunióban


A kiállításnak otthont adó épület egykor a Magyar Államvasutak légvédelmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi málenkij robot emlékmű. A bunker kellően sötét és nyomasztó ahhoz, hogy átélhessük benne a 20. századi magyar történelem egyik szörnyű fejezetét.
Az épületben, a lépcsőn elindulva a háború és a főváros kegyetlen ostromának képei vezetnek el bennünket a szenvedéstörténet első stációjához.

  • I. A háború kamrája


    1944-ben érkezett el Magyarország 20. századi történetének talán legsötétebb fejezete. A trianoni békediktátummal jelentéktelen súlyúvá degradált ország két nagyhatalom, illetve két szövetségi rendszer háborús frontvonalába került, és a területén átvonuló totális háború a megsemmisülés szélére sodorta. Sztálin már jóval a háború vége előtt elhatározta, hogy lehetőség szerint megszállja, és valamilyen módon a birodalmához csatolja Közép-Európát.
  • II.A polgári lakosság deportálásának kamrája


    A Szovjetunió a Közép-Európa felett katonai erővel megszerzett korlátlan hatalmát felhasználta arra is, hogy a legyőzött országok lakosságát tömegesen rabszolgamunkára hurcolja. A Szovjetunióban már régóta alkalmaztak munkatáborokat (GULAG). A milliószámra dolgoztatott szovjet állampolgárságú köztörvényes és politikai elítéltek, illetve internáltak tömegét a háború előrehaladtával egyre nagyobb mértékben növelték a hadifoglyok, majd a külföldi illetőségű, döntően indoklás és jogalap nélkül elhurcolt civil rabszolgák a számukra felállított (GUPVI) táborokban.
  • III. Az etnikai alapú deportálások kamrája


    A szovjet vezetést a megszállt területek lakosságának elhurcolásában, nem csak a Szovjetunió újjáépítéséhez szükséges munkaerő összegyűjtése, de a megtorlás és a megfélemlítés szándéka is motiválta. A német Harmadik Birodalom bűneit a szovjethatalom, a kollektív bűnösség elve alapján ártatlan német civileken kívánta megtorolni. A hivatalosan jóvátételi munkára vonatkozó parancsot hamarosan válogatás nélkül érvényesítették minden munkaképesnek tekintett német, vagy csak német nevű férfira és nőre.
  • IV. A szovjet munkatáborok kamrája


    A Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások összlétszáma a kb. 350 főlágerben és közel 4 ezer melléklágerben időnként a 7 millió főt is elérte, ebből körülbelül 4,2 millió volt a külföldi (GUPVI) foglyok száma. Becslések szerint közel 1 millióra tehető a szovjet táborokban dolgoztatott magyar állampolgárok száma.
  • V. Az áldozatok kamrája


    Ahogy az elhurcolt magyarok pontos számát, úgy a halálos áldozatokét sem lehetséges meghatározni. A becslések szerint a teljes magyar fogolylétszám közel 1 millió is lehetett, és a fogságba esettek mintegy harmada nem élte túl a viszontagságokat.
  • VI. A hazatérés kamrája


    A foglyok hazahozatala minden magyar politikai erő számára fontos volt, ám a Szovjetunió csak a Magyar Kommunista Párttal volt hajlandó tárgyalni erről. Az MKP, a szovjet elvárásoknak megfelelően a civil „málenkij robotosok” ügyét összemosta a hadifoglyok ügyével, és úgy vélte, hogy a hadifoglyok fasiszták, mert a Szovjetunió ellen harcoltak, tehát megérdemlik a sorsukat.
  • VII. Az emlékezés kamrája


    A kommunista hatalomátvétel után a szovjet hadifogságról, de különösen a „málenkij robotról”, nem lehetett többé beszélni, a túlélőket pedig pártállami gyanakvás vette körül. A helyzet akkor változott meg, amikor a magyarországi rendszerváltással egy időben kivonták a szovjet csapatokat Magyarországról. Az első szabadon megválasztott kormány kárpótlási törvénye (1992. évi XXXII. tc.) alapján a „szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás” érintettjei kárpótlási jegyeket kaptak, és ezzel legalább jogilag rendezték az ügyet. 2012-ben lett a „Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások” emléknapja november 25-e.
  • VIII. Az összegzés kamrája


    A teremben interjúk segítségével megismerkedhetünk a túlélők visszaemlékezéseivel, és belenézhetünk az eseményeket feldolgozó könyvekbe is. A teremben lehetőség nyílik összefoglalni, és megbeszélni a kiállítás tanulságait. Az épületből kifelé haladva, a falakon a mai ifjúság olyan alkotásai - festmények és rajzok - kaptak helyet, amelyek mind a "málenkij robot" borzalmaira emlékeznek.

„Ez a háború nem olyan, mint a korábbiak voltak.”
Sztálin

Epilógus

 

Epilógus

Az épületből kifelé haladva, a falakon, a mai ifjúság olyan alkotásai –festmények és rajzok – kaptak helyet, amelyek mind a „málenkij robot” borzalmaira emlékeznek.

 

14,7 M

Magyarország összlakossága a második világháború idején

 

1,5 M

Emberveszteség a második világháborúban

 

kb 4350

A létrehozott szovjet munkatáborok száma

 

207 ezer

1949-ig Magyarországra hazatért hadifoglyok száma

 

4,2 M

GUPVI fogoly 1945 után

 

1 M

Teljes magyar fogolylétszám a Szovjetunióban 1945 után

 

kb 300 ezer

A GUPVI táborokban elhunyt magyarok száma

 

Mobilapplikáció

"Oroszföldön meggyötörve
a halálé lettek ők,
titokban őrzik csontjaikat
a jeltelen temetők."

Lágerballada -részlet